2012. február 4.

Julie Arkell

Egy havas téli délutánon mit lehet tenni, mikor az ember lánya nem bírja magát rávenni arra, hogy az ebéd elkészülte és befalása után levonuljon a műhelybe? Aludni például, de arra nem vesz rá lélek, hogy ilyen alávaló dologra pocsékoljam a drága időmet. Marad az olvasás és a böngészés. És hogy micsoda kincset találtam...
Lehet, hogy ti ismeritek őt, én most találkoztam ennek a "csoda-hölgy" munkáival először. Csak ámultam és bámultam. Ő maga is egy jó pofa kis tündér alakját ölti magára szerintem, de a kis papírmasé figurák amiket készít, szerintem fantasztikusak. El is határoztam, ha ráérek megpróbálom majd ezt egyszer ezt a technikát. Az idejét még nem tudom. Addig is szerintem érdemesebb őt nézni.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése