2009. március 25.

Tavasz



Nálam ma reggel kitavaszodott.

Függönyvarrás

A mai napom függöny varrással kezdődött. Igy elhatároztam , hogy lépésről lépésre megmutatom hogyan dogozom. Először. még mindenek előtt az oldalát szálhúzással kiegyengetem, aztán beszegem a két oldalát. Mivel ez a függöny ólomzsinóros volt, egy kis darabot mindkét oldalon kivágok belőle, hogy könnyebb legyen az eldolgozás. Ezután vasalok, jó meleg, azaz majdnem forró vasalóval, és gőzzel. Felfektetem az asztalra és felmérem a magasságot, bejelölöm. Az oldalakat kétszer beforditom a behúzópánt alá, hogy ne pöndörödjön és jöhet a behúzó. Ezután méretre beállitom. Ez igy elmondva nem is sok, de ez a három függöny kb 3 óra volt.

2009. március 24.

Falvédő



Ez a két falvédő pár napja készült egy testvérpárnak. A kisfiúé a vonatos, mérete: 70 x 170 cm.A kislányé 100 x 140 cm, a kiságy mögé lesz felfüggesztve, ezért alul nincs minta.

Napi munkák


Hát a mai reggel a hangulatkeltés után igy indulta nap. Leghűségesebb munkatársamnak is kell néhanap egy kis "wellnes".










Még néhány kép a műhelyből:

Ez varrógépem - a háromból az egyik- ezt nyúzom reggeltől estig.




Ez itt néhány anyag minta , hogy megkönnyitsem a válogatást






És néhány kész munka a fogason és ahol hely van... Én sosem férek el .

Hangulatok


Csak egy kis hangulatkeltés...


...és egy kis lélekmelegités reggelente.
/Nálam nagyon nehezen indulnak a reggelek, én bagoly vagyok, már az oviban is ez volt a jelem./

2009. március 21.

Elmélkedés




Ha valaki megkérdezné, hogy miket szeretek a legszivesebben késziteni, hirtelen nem tudnék válaszolni a kérdésre. Mindig azt, ami éppen a kezem ügyében van, amivel dolgozom. Amikor megrendelésre készitek valamit abban is mindig benne vagyok teljesen, és mindig előttem van az akinek készitem, és mindig különösen ügyelek arra , hogy személyre szabott legyen, és a gazdája pontosan ugyanolyan szerettel viselje gondját a művemnek, mint amilyen szeretettel készitettem.


Tavaly előtt nyáron egy kedves barátnőmmel közösen szerveztünk egy lakberendezési kiállitást, illetve ő szervezte én csak segédkeztem, és készitettem oda egy kis takarót kiegészitőkkel. Elég macérás volt a munka, de nagyon élveztem, mert nagyon szeretem azokat az anyagokat amiből ezt készitettem. A kiállitás után az üzletben is ki volt állitva, de árat sem irtam rá, mert annyira a szivem csücske lett, hogy nem akartam eladni. De rendelésre készitettem egy másikat, más méretben, egy-két apróbb változtással egy nagy lánynak /21 éves/ karácsonyi ajándékként. Az üzletben látta és addig rágta a szülők fülét, hogy neki ilyen kell, amig a mama eljött hozzám.
Hosszasan számolgattunk, de az anyag elég drága, sok a munka vele. Hát nem volt kevés a végösszeg. De annyire helyes, és szimpatikus volt a hölgy és minden amit közben magukról mesélt, hogy már mindenféle árengedményeket adtam, csakhogy beleférjen a pénztárcájukba a kiadás. Végül megrendelték, elkészitettem és a csomag a nagy lányt ott várta a karácsonyfa alatt. Remélem azóta is szereti, én nagyon szerettem elkésziteni, tudván olyan helyre kerül, ahol jó helyen lesz.
Tegnap délután bejött egy család ágyért a kislánynak, a kislány meglátta a minta példányt, és azt monda neki ez kell, meg az az ágy ami a ott van / igaz egészen más szinű mint a már korábban megvett iróasztal/.
-Jó, akkor megvesszük! Mennyibe kerül?
És már az ővék is volt. Már magam előtt láttam, ahogy már aznap este a párnák lent lesznek szétdobva a földön, begyűrve minden alá, a takaró reggelente nem tud majd magátol beágyazni, és estig majd a sarokban várja a gazdáját. Talán rá is lépnek, arrébb lökik, rápakolják az iskolatáskát. De nekik ez azonnal kellett................és már mentek is ki vele az ajtón.
Hát most mit érezzek???......


Kicsit lassan, de sikerült előkerülnöm, és sikerült feltöltenem a beigért képeket a táskákról.
Béleltem őket, zárhatóak és nagyon megszerettem őket, amig készültek. Kicsit lassan ment, mert nem vagyok a táskavarrásra szakosodva, de élvezet volt késziteni. Remélem előbb-után megtalálják a gazdáikat.






2009. március 3.

Szorgos hétköznapok

Hosszú hallgatásom oka nem az eltűnés, hanem az eltűnés a hétköznapok világában. Varrtam egy kis függönyt, ágytakarót, falvédöket, mert fel kellett töltögetni a raktárkészletet. Aztán én is átestem egy aprócska influenzán. Most már egészségesen és munkaképesen dolgozom. Ma három kék hátizsák készülődött a varrógép alatt, már majdnem kész. Ha holnap befejezem őket, készitek fotókat.
A munkatervek között van még néhány párna kb. 10-15 db / a jövő heti kiállitásra, és alaposan ki kell találnom, meg kell terveznem függönyt, rolót, ágytakarót...stb , amik még a kiállitásra kerülö bútorok mellé kerülnek dekorációnak.Nem fogok unatkozni, és természetesen olvasom a blogokat folyamatosan.